Három feladat, háromféle hiba

A hőszigetelés feladata a hőáram csökkentése. Ha megszakad, hőhíd alakulhat ki. A légzáró réteg feladata, hogy a beltéri és kültéri levegő ne a réseken, hanem a tervezett szellőzésen keresztül cserélődjön. Ha folytonossága hibás, huzat, többlet-hőveszteség és a szerkezetbe jutó nedves levegő lehet az eredmény.

A páratechnikai tervezés ennél árnyaltabb. Nem egyszerűen arról szól, hogy „belül fólia, kívül fólia”. A belső és külső rétegek páraellenállását, a helyi klímát, a szerkezet kiszáradási lehetőségét és a csomópontokat együtt kell vizsgálni. A vízgőz diffúziója és a réseken áramló levegő nedvességszállítása két külön jelenség; a gyakorlatban az utóbbi sokszor nagyobb kockázat.

A folytonosság a sarkoknál vizsgázik

Egy sík falfelületen könnyű szép rétegrendet rajzolni. A minőség az ablak körül, a födémcsatlakozásnál, a gépészeti áttöréseknél, a lábazatnál és a tetőnél dől el. A légzáró rétegnek ezekben a csomópontokban is megszakítás nélkül kell kapcsolódnia.

Ezért hasznos a szerelőréteg: az elektromos és kisebb gépészeti vezetékek úgy kaphatnak helyet, hogy kevesebb áttörés készül a légzáró síkon. Ahol áttörés elkerülhetetlen, ott rendszerbe illő mandzsetta, ragasztás és ellenőrzés szükséges. A purhab sok mindenre jó, de nem univerzális épületfizikai bocsánatkérés.

• lábazati és talpcsatlakozás
• ablak- és ajtócsatlakozások
• födém- és tetőkapcsolat
• villamos és gépészeti áttörések
• külső vízelvezetés és átszellőztetett légrés

A mérés nem sértés, hanem visszajelzés

A légzárás helyszíni vizsgálata még az eltakarás előtt mutatja meg, hol maradt rés. Ilyenkor a hiba többnyire javítható; kész burkolatok mögött már drágább a nyomozás. A nedvességtartalom ellenőrzése ugyanezért fontos az érzékeny faelemek lezárása előtt.

A jó rétegrend tehát nem attól jó, hogy sok centiméter szigetelést írunk mellé. Attól jó, hogy a terv számol a hővel, a levegővel és a nedvességgel, a kivitelezés pedig folytonosan meg is valósítja a védelmi síkokat.